Üdv. Már volt egy blogom, még fenn is áll, de valahogy nem volt kedvem azt folytatni. Úgyhogy, most itt folytatom tovább. Nem tudom, miért is blogolok. De azt hiszem, hogy szükségem van rá, valamilyen szinten. Szeretek gondolkodni, és gépelni, a kettő kombinációjából pedig ideálisan jön a blogolás. Na most ne gondolj arra, hogy itt te mélyenszántó gondolatokat fogsz olvasni tőlem. Áh. Amint láthatod, nincs semmi az oldalon, csak ez a blog. Nem tudsz kapcsolatba lépni velem, ha úgy vesszük, te nem is létezel. Vagyis itt nem létezhetsz. Na persze, hogy jutna ide bárki is? Partnerek nincsenek, nem is lesznek. Talán. Nem tervezek a gportálos blogos közösség tagja lenni azzal, hogy én most elkezdek blogolni. Hát majd meglátjuk, hogy adok-e neked szólásszabadságot. Persze ez most úgy hat, hogy ez az én kis diktatórikus világom, ahol csak én létezem. Miért, nem így van? Hát nem. Én jobban szeretem a demokráciát, úgyhogy akár még ki is vívhatod magadnak a jogod. Leginkább azzal, hogy ide jössz és növeled a látogatottságot. Mindegy.
    Ezután a szép átvezetés után, térjünk át valami másra. Rám? Mondjuk. Feltételezem, hogy majd megadom az előző blogom címét, hogy csemegézhess, ha akarsz. Levezesd rajtam a tanulmányaid, mennyit fejlődtem. Nos, én.
Én,én.
Most kezdtem el az egyetemet. Fővárosból elköltöztem máshová. Miért fontos ezt megosztanom? Passz. Pszichológiát tanulok. Barna a hajam, viszonylag hosszú, kezdem megdönteni a hajrekordom, bár egyelőre még csak a vállamig ér kb., egy kicsit hosszabb. Barna a szemem, nem sminkelem magam. Néha rámjön, hogy na igen, most elkezdem magam sminkelni, úgy enyhén, ahogy manapság mindenki szokta. Nem azért, hogy beilleszkedjek a sémába, hanem azért mert nem néz ki rosszul. De aztán arra jutok, hogy így se nézek ki rosszul. Viszonylag kíváncsi vagyok, milyennek látnak kívülről. Amikor a buszról kibámulnak és 1-2 másodperc erejéig megpróbálják megérteni a sétálok életét. Ránéznek, és mindent értenek. Mert kívülről néha jobban látszódnak a dolgok. De most mennem kell, vacsorázni. Csak gondoltam, írok.